Új Életcsíra elültetése Gaia Szakrál-csakrájában, a Teremtés Generátorában

A legutóbbi blog bejegyzésből megtudhattuk, hogy az emberiség és az Égiek közös munkájának eredményeként (ahogy az a 13 Csillagnemzetségen és a Lélekcsaládokon keresztül megmutatkozik), egy grandiózus aktiválási ciklus indult el ebben az évben. E ciklus részeként 13 új Életcsíra kerül elültetésre – sorban egyik a másik után. Az alábbiakban újra felidézzük az eredeti üzenet idevonatkozó részét, hogy a jelen bejegyzés információit jobban be tudjuk illeszteni az összefüggésekbe:

„A 2017.11.11-ei grandiózus rituálénk alatt egy új globális aktiválási folyamat indult el, amelynek során Sophia, minden Élet egyik legnagyobb Gyógyítója egy óriási jelentőségű és a Földi élet egészét érintő szertartást celebrált Gaia magjának legbelső kristálybarlangjában. Az esemény során – a Föld középpontjából, Gaia legbelső szentélyéből – az Élet Gyümölcse szimbolikát követve 13 tojás alakú Életcsíra kezdett el kiemelkedni a világ 13 különböző helyszínének irányába. Néhány közülük ősi és jól ismert szakrális csomópont, valamint csakraörvény helyszín, más helyszínek pedig ez idáig még rejtettek és felfedezésre várnak. Ez az esemény egy monumentális és globális újraaktiválási folyamatot eredményezett a bolygó fő csakraörvényeinek, valamint a Földanya új éteri portáljainak tisztítása és gyógyítása céljából.

Tehát ennél a 11:11 kapunál egy teljesen új életciklus kezdődött, ami az egész bolygót újrakódolja és újraharmonizálja. Így tisztán megjelent az a kép és egyben sorsprogram, hogy valamennyi előttünk álló egész napos tanfolyamunkon a 2018-as év során, és majd 2019. első felében ezekkel a portálokkal, vagyis a Föld meridián rendszeréhez és étertestéhez kapcsolódó ősi erőközpontokhoz és csakra vortexekhez kell dolgoznunk, ezek történetét, hátterét kell feltérképeznünk, majd pedig tisztítanunk, gyógyítanunk és előkészítenünk egy egészen új minőségű energiamintázat és egy új élet befogadására.

Mint Csillagemberek mi kaptuk a felhívást, hogy váljunk csatornáivá és segítőivé ennek a grandiózus tisztító és újrahangoló folyamatnak az adott helyszínen, így a választott Életbölcső befogadhatja a 13 Életcsíra egyikét. Tehát egy új életciklus indulhat – nagyon különböző kódokkal és sorsprogramokkal – azért, hogy utat nyisson a világ azon részének, illetve az ott élő összes teremtmény rehabilitációja és gyógyítása számára.

Amennyiben ez az idea megvalósul a kiválasztott helyen, és az Életcsíra beágyazódik, akkor az megtermékenyíti az egész ottani földterületet és az életet mindenfelé körülötte, amivel pedig teljesen megváltoztatja annak rezgését, kibocsátott és lehorgonyzott energiamintázatát. Azonban a teljes újraharmonizálási és újraaktiválási folyamat várhatóan 360 Holdhónapot fog igénybe venni, amely egy kicsivel több, mint 27 év, ami bár egy emberöltőhöz képest hosszú időnek tűnik, de a Földidőben mérve csupán egy szempillantásnak felel meg… mindazonáltal a változások már korábban érzékelhetők lesznek – sőt máris érezhetően életbe lépnek és fokozatosan válnak egyre láthatóbbak.

Valószínűleg ezek a Gaia és az Égiek által kiválasztott ún. Életbölcső helyszínek és a bennük életre keltett új mintázat hatni fog a közelükben élő Fényküldöttekre, s ez önmagában is egy érdekes válaszutat generál majd. Ugyanis mindazok, akik képesek lesznek szinkronba és harmóniába hozni a saját életük rezgésszintjét az adott helyen megkívánt új minőséggel, valószínűleg ráhangolódnak majd az új teremtő ciklusra, sikeresebb és boldogabb lesz az életük, sőt egyre inkább ráébrednek saját eredendően vállalt sorsfeladatukra és küldetésükre a Földért felajánlott szolgálatban. Míg mások, akik valamiért nem tudnak majd rezonanciába kerülni az adott térrel, úgy érezhetik, mintha „kivetné őket a hely”, így lehet, hogy elköltöznek, és új életet kezdenek valahol máshol.

Az ezeken a helyszíneken lehorgonyzott új energiák arra fogják kérni az ott élőket – és ugyanakkor segíteni is fognak nekik ebben –, hogy találják meg annak módját, hogy egy valóban szakrális életet éljenek igaz és őszinte motivációval, valamint hiteles jelenléttel. Minden hamisság ugyanis azonnal lelepleződik, és megkívánja az átható letisztulást. Ezeknek a helyeknek szükségük van arra, hogy minden fizikai, érzelmi és energetikai szennyezés és jelenlévő alacsony rezgés eltávolításra kerüljön onnan a tiszta erőtér fenntarthatósága érdekében, és hogy az új Életcsíra termékeny fénymezőben növekedjen és áraszthassa ki az új globális áthangoló kódokat, valamint hogy az egész emberiség érdekében védelmezhessék az adott helyszínt és az ottani bolygószintű örvényt. Tehát arra számíthatunk, hogy rengeteg változás lesz ezeken a helyeken a következő években…

Ennek a monumentális újrakódolási folyamatnak az átfogó célja az, hogy elindítson egyfajta pozitív sejtszintű mutációt az emberiség és az egyéb teremtmények DNS-ében. Ezzel lehetővé válik, hogy az emberiség alkalmazkodjon azokhoz a megváltozott körülményekhez, amiket főképpen az emberi techno-kulturális társadalom őrülete és tudatlansága okozott. Sajnálatos módon már mérgezett levegővel, vízhálózattal, óceánokkal és tengerekkel élünk. A termőföldek kémiai- és rákkeltő anyagokkal terheltek, mely anyagok aztán a növényi és állati világokon keresztül belekerülnek a teljes táplálékláncba, és súlyosan megterhelik az ökoszisztémát. S ezeken túl legfőképpen a hatalmas mértékű tudatmanipulációhoz, az időjárást felügyelő- és manipuláló rendszerekhez és az elektromagnetikus hadviselés összetett hatásaihoz kell alkalmazkodnunk. Azért van szükség erre a sejtszintű alkalmazkodásra, hogy ne váljunk betegekké egy antenna, egy HAARP-féle magas frekvenciás sugárzó vagy egy X-band radar stb. rendszer mellet élve, illetve a mobil telefonok és a körülöttünk mindenhol jelenlévő elektromágnes mezők alacsony rezgéseinek komplex mátrixától….

Ez a teljes körű aktiválási folyamat azt szeretné megtanítani nekünk, hogy hogyan éljünk túl ezekkel az életellenes erőkkel szemben fizikai-, mentális- és érzelmi-, sőt spirituális szinten is. Másrészről pedig az Életmagok segíteni kívánnak Gaia-nak a túlélésben, valamint az általunk, emberek által a Föld testébe juttatott elképzelhetetlenül sokrétű szennyezés és kémiai, illetve nukleáris mérgek kitisztítására irányuló új módszerek feltalálásában, illetve alkalmazásában.”

Az első új Életcsírát 2018. február 11-én ültette el és horgonyozta le a magyar Csillagnemzetségek csoport, amikor is Gaia gyökér-csakrájával dolgoztak a Shasta-hegynél. (Lásd https://stellarnations.wordpress.com/2018/04/09/the-birth-of-the-13-new-seeds-of-life-and-the-grand-activation-cycle/ )

A magyar csoport az Új Életcsírák elültetését sokrétű megközelítéssel végzi, ami az 5-6 hetenkénti egész napos tanfolyamaik során végzett rituálék és szertartások sorozatán keresztül valósul meg. Először is komoly kutatómunka után feldolgozzák az elérhető történelmi és ezoterikus információkat, hogy megértsék és átérezzék a helyi kultúra és hitvilág gyökereit, majd közösen belemerülnek annak a területnek a hosszú múltba nyúló mítoszokkal áthatott történelmébe, amelyik az adott Új Életcsírát készül befogadni.

Ezzel a megalapozottsággal haladnak tovább, és elvégzik a szükséges tisztító munkát az új mag energetikai talajának előkészítéséhez. Mély belső fegyelemmel áthatott, komoly összpontosítást igénylő csoportrituálé keretében helyezik el a fény csíráját, majd a „Megváltás Kulcs Aktiválásának” nevezett eljáráson keresztül horgonyozzák le, és segítik az új életkódokat hordozó életcsíra beágyazódását a kiválasztott szakrális helyszín mélyén rejtőző Életbölcsőben.

Ezt a szertartást ismételtük meg később a gyökér-csakra további tisztítása és felkészítése érdekében a Shasta-hegynél, a Tavaszi Napéjegyenlőség idején, számos amerikai Csillagnemzetség csoport közreműködésével. A Csillagnemzetségek tanításait követő csoportok és emberek március 20-án gyűltek össze, illetve kapcsolódtak egymáshoz lélekben, hogy elvégezzék a szertartást a következő helyszíneken: a Washington állambeli Bellingham-ben, a kaliforniai Shasta-hegynél, a texasi Austinban, az új-mexikói Santa Fe-ben, továbbá ezekhez kapcsolódtak 3 arizonai helyszínről és Washington DC-ből.

A második Életcsíra elhelyezésére, illetve a vele történő munkára 2018. március 24-én került sor. Ez a Mag Gaia szakrál-, azaz 2. csakrájába került lehorgonyzásra. Robert Coon Earth Chakras (A Föld Csakrái) című kortárs könyve széles körben elismert, és rendkívül részletes információkat nyújt a Föld energetikai rendszerét alkotó Csakrákról, Szakrális Helyszínekről és Ley Vonalakról. Coon szerint, amit Bea és Anikó is igazolt az Égiek által, Gaia második csakrája Peru és Bolíviai határán, a Titicaca-tónál van. Coon elmélete szerint: „A Titicaca-tó Nap Szigetén található a Titicaca Kő, ami a Föld második csakrájának a geometriai középpontja. Az új fajok teremtésének, illetve a már létező fajok alapvető evolúciós fejlődésének a világközpontja. Az emberi testben a szex-csakrával hozható összefüggésbe a Titicaca-tó portálja. A kettő között az a különbség, hogy a világ második csakrája az összes faj megújulását felügyeli és mozgatja, különös tekintettel a pozitív mutációkra és az evolúciós fejlődésre.”

Különös fontossága van az új Életcsíra beültetésének Gaia szakrál-csakrájába, mivel az Égi terv szerint ebben a teremtő csakrában születik meg az a minden fizikai létforma életét megújítani és fenntartani képes új mintázat és életprogram, amelyet majd a Föld további csakraörvényeiben előkészített Életbölcsők tekintetében is alapul lehet venni a későbbiekben. Tehát egy a Szakrál-csakrába beültetett új Életmagból létrehozott pozitív mutáció Gaia más területein is alkalmazható lesz termékeny mutációként, s így a bolygó további energetikai csomópontjai felől is kiáradhatnak majd, hogy áthassák és megújítsák az egész életet.

Ennek az új magnak a vezérmotívumát a Tavaszi Napéjegyenlőség idején kellett lehorgonyozni a második csakrába. Habár a magyar csoport nem pontosan a Napéjegyenlőség idején találkozott, viszont a március 24-én végzett közös munkájuk még a Tavaszi Napéjegyenlőség hatókörébe esett.

Hogy a Tavaszi Napéjegyenlőségre való időzítés fontosságát megértsük, egy kis kitérőt kell tennünk, és vissza kell nyúlnunk egy a Bea és Anikó által 2014-ben kapott tanításhoz, mely év a Női Kígyó és az Istennő éve volt. Bemutatásra került, hogy mit is jelent valójában a Föld Kundalini áramlása, és hogy ez a monumentális erejű energiaörvény hogyan működik. Megmutatkozott ugyanis, hogy egy hatalmas Jin-Jang szimbólumra emlékeztető fenséges energia cirkuláció zajlik a Föld magjában. Az Őszi Napéjegyenlőség idején egy gyönyörű kék színű fénykígyó kezd el emelkedni ebből az örvénylésből, amely rétegről-rétegre felfelé haladva éri el Gaia felszínét, majd azután túlnőve a Föld légkörén, a csillagokba emelt tekintettel emelkedik tovább a Nap Kapujáig, ahol befogadja az aktuális Nap kódokat – melyek a Föld adott időpillanatához kötődő Isteni Terv programját és útmutatásait hordozzák. Ezután a jang fénykígyó tovább halad a Plejádok csillagcsoportjáig, sőt még tovább emelkedve elérheti a Szíriusz 6. dimenziós csillagterét is a Téli Napforduló idején. Ez tehát a maszkulin vagy jang kundalini kígyó útja, ami emelkedése során magába gyűjti azokat a sztelláris információkat, speciális kódcsomagok formájában közvetített üzeneteket, amelyek a Föld következő évi evolúciós ciklusához tartoznak.

A Plejádok csillagainak és a Szíriusz elérését követően az áramlás iránya visszafordul a Föld felé, ahonnan már, mint egy narancsos fényű, női karakterű Fénykígyó vagy jin Kundalini áramlás indul el Gaia felé, hogy táplálja, illetve áthassa a bolygó egészét a csillagkódokkal. Egy kicsivel a Tavaszi Napéjegyenlőség előtt éri el a Föld felszínét. Ez a jin energia azután áthatol a bolygó kőzetrétegein, lejut egészen a Föld középpontjáig, és a Tavaszi Napéjegyenlőség beálltáig cirkulál, amikor is egy „Fényrobbanás” következik be a középpontban. Az energia a Föld étertestének artériáit és meridiánjait alkotó több ezer éteri finomságú erezeten keresztül indul el a felszín felé, majd aztán a csakraörvényekben, a főbb planetáris akupunktúrás pontokban, a Mesterfák testén keresztül, vagy épp patakok, folyók, tavak medrén át bukkan a felszínre, hogy kiárassza ezt az elementáris erejű élő vitális energiát az egész természet megújulása céljából – táplálja a csírákat és a rügyeket, hogy teljes pompában és bőségben boruljon virágba a Tavasz.

(Ugyanez a folyamat játszódik le a Déli Félgömbön is, csak fordított ritmusban. A Déli Félgömbben az ottani Őszi Napéjegyenlőség idején indul el a Férfi Kígyó a csillagok irányába, és a Női Kígyó hulláma szeptember 21-én, a Déli Félgömb Tavaszi Napéjegyenlőségének idején árasztja ki élettel teli energiáját. Amíg az élet a téli álmát alussza az egyik féltekén, addig a világ másik fele élénk aktivitásban van, és új valóságokat teremt.)

Ez a Fényrobbanás az adott év összes kódját, az Isteni Terv programját hordozza, és ahogy eléri a felszínt, megújítja a természet élővilágát, egyúttal az emberi tudatosságot is áthatja ez az élettel teli energia, így együtt ébredhetünk a természettel mi is. A kollektív tudatosság szintjén ilyenkor nyer értelmet az új ciklus terve, ami a Kos Újholddal és a Tavaszi Napéjegyenlőséggel indul útjára.

Most hogy már megértettük Gaia kundalini energiaáramlását, illetve annak célját, nézzük meg újra Gaia szakrál-csakrájának történetét és természetét. Bea és Anikó a ráhangolódásuk során találkozott a Tó Asszonyával, aki a Titicaca-tó Szellemi vezetője, sőt utóbb kiderült, hogy két ilyen csodálatos erejű természetszellem uralja és kormányozza a tó és a hozzá kapcsolódó erőtér örvényét. Az idősebb ősi Asszony – aki Ondine Mar-Sol-Thain néven mutatkozott be – a kezdetektől tartja fenn ezt az energiamezőt, mint egy kozmikus Életkelyhet. Sőt azt is megtudhattuk, hogy Ondine már a Titicaca-tó kialakulása előtt is a Föld második csakrájának Őrzője volt. A kezdetekkor egy a Csillagok Szigeténél sokkal nagyobb Lemúriai sziget tartotta Gaia második csakráját, és már ott is Ondine volt a Tó Asszonya. Ezen a második csakrát tartó Lemúriai szigeten is volt egy hatalmas tó, ami hozzávetőlegesen kétszer nagyobb volt a Titicaca-tónál. Az óriási hegyek ölelésében hasonló atmoszférája volt, és kristálytiszta, mélykék-zöld színű vize néhol elérte az 500 méteres mélységet. A vegetáció körös-körül buja, amolyan dzsungelszerű volt.

A Lemúriai Tóban is volt egy kisebb Sziget, amire egy termékenységi Templom komplexumot építettek. Bizonyos meghatározott tér-idő pillanatokban rendkívüli erejű termékenységi szertartásokat és rituálékat tartottak itt, amelyben egy felszentelt és az adott alkalomra kiválasztott Pap és Papnő kapta a legfontosabb szerepet. Ez az emberpár egy kivételesen szent tantrikus egyesülésben találkozott itt, ami a Beltane szertartáshoz hasonlít a Kelta kultúrában. Az volt a feladatuk, hogy a testüket, a lelküket, a szívüket és a tudatosságukat mintegy csatornaként használják a Föld kundalini energiájának átvezetéséhez, hogy a Föld és a saját emberi kundalini áramlásuk egyesítésével Kozmikus szinten forrjanak össze. Más-más felszentelt párok minden évben megtörténtették ezt a mélyen szakrális rituálét, mivel úgy tartották, hogy ennek a kundalini áramlásnak a megtestesítésében, illetve irányításában vállalt aktív részvétel szükséges ahhoz, hogy az minden életet magába öleljen és megújítson. Mélyen hitték, hogy e közreműködés nélkül megdermedne az élet és elveszne a termékenység.

Ondine azokról az időkről szóló beszámolójában, amikor a Tó Asszonyaként szolgálta a szakrál-csakrát a Lemúria-i szigeten, mesélt az akkori Templom komplexumról. Volt egy Nap templom, ahol a kiválasztott férfit, és volt egy Hold templom, ahol pedig a kiválasztott nőt készítették fel. Egy rituálé keretében képezték ki őket, melynek során befogadták és értelmezték a következő évre vonatkozó magasabb terv Isteni Szándékát. Arra kellett ráhangolódniuk, hogy mit szándékoznak a Mesterek, a Csillaglények általuk Életre kelteni. Szakrális egyesülésük és egybeforrásuk a nagyobb misztériumjátékban a Tavaszi Napéjegyenlőség idejére esett. Volt egy harmadik templom is, a Csillaggyermek Templom, ahol a megfogant új életet ünnepelték a Nyári Napfordulókor.

Amikor a Csendes-óceánba való süllyedésével eljött Lemúrai búcsújának ideje, az elmerülő különböző szigetek alkotta földtömeg akkora nyomást gyakorolt az óceán fenekére, hogy a földlemez egy rétegét szinte felgyűrte, kialakítva így az Andok-hegység Peru nyugati partján húzódó vonulatát. Valószínűleg ezzel párhuzamosan, az akkori földmozgások részeként alakult ki a jelenlegi Titicaca-tó is, mely olyan, mint egy kehely, amely eredendően a Csendes-óceán vizét tartalmazta és Lemúria üzenetét vitte tovább és őrzi azóta is. A térségben megmaradt jelenlegi Szamoa és Cook-szigetek a földmaradványai annak a nagy szigetnek, ami egykoron az első szakrál-csakra örvényét és tavát hordozta.

Így lett Gaia szakrál-csakrájának fészke a Titicaca-tó, ahol Ondine maradt az Őrző Szellem, a Tó Asszonya, lehorgonyozva az energiákat, az üzeneteket, valamint a szakrál-csakra működési ciklusát a Titicaca-tónál. A szakrál-csakra területének az maradt a célja, hogy fogadja a Nap Kapuján keresztül, illetve magából a Napból, mint vezérlő csillagunkból érkező információkat és fejlődési kódokat. Ezek evolúciós kódok, amik a Föld atmoszférájába lehorgonyzott új életprogramokat és új korok világciklusait hordozzák. Így tehát megtudhattuk, hogy ezek a Titicaca-tavon keresztül áramlanak a Föld felé és kerülnek lehorgonyzásra!

Ondine azt az információt is megosztotta, hogy az ősi időkben a terület különböző kultúrái: az Inkák, a Maják és az Aztékok ismerték a Lemúrián végzett rituálékat, és egy hasonló módon folytatták is azt egy kiválasztott emberpárral. A korai időkben a Titicaca-tó déli részén található Isla del Sol és Isla de la Luna szigetén fekvő Nap és Hold Templom mindegyikének volt egy különleges oltára, melyek talapzatát egy nagyon különleges áttetsző kristálytömb alkotta, melynek anyaga ugyanolyan rendkívüli tisztaságú kristályból volt, mint a 13 eredeti kristálykoponyáé. Ezeknek a kristálytömböknek a szabályos kocka alakzata olyan volt, mintha egyszerűen csak „így láttak volna napvilágot”, nem voltak megmunkálva, hanem egy sajátságos módon, mintha Gaia maga szülte volna életre és adományozta volna őket a világnak egyfajta teremtő manifesztációval. (Nem a csillagokból érkeztek.)

A Nap Templom kristályoltárán volt egy speciális arany Nap-Tál, ami a Nap felől fogadta az aktuális kódokat. Ez a szakrális tárgy Lemúriáról származott, és Solana üzeneteit volt képes egy szinte fantasztikus misztikus erővel behívni, mintha csak egy hidat nyitott volna a központi csillagunk felé. A Hold Templom kristályoltárán pedig egy szintén Lemúriából hozott ezüst kehely pihent. Ez az Életkehely az Istennő üzeneteit fogadta magába és küldte tovább a bolygó lakói és minden életforma felé. Az ezekben a Templomokban tartott grandiózus szertartások és rituálék abból a vízióból táplálkoztak, hogy az arany Nap-Tálon keresztül érkező új Napkódok hordozzák az adott évre vonatkozó új életprogramot, majd az oltár kristálytömbjén keresztül szétáradva, átrezegtetve a Föld rétegeit érzékelhette Gaia maga is az Év Felsőbb Isteni Tervét, s így reagálhatott arra, hogy az a bolygó minden élőlényét és egészét szolgálja.

Ezzel egy időben a Hold Templom oltárán nagy becsben tartott ezüst kehelyben pedig egy sűrű, kissé kocsonyás állagú élő anyag született egy misztikus transzmutáció révén. A legszentebb anyag volt ez, ami azt a genetikai ősanyagot, szent ősmatériát hordozta, amely azokat a génkódokat, sejtszintű vagy molekuláris elemeket tartalmazta, amikből az új életformák létrejöhettek és minden meglévő élet is megújulhatott. Ennek a szubsztanciának a misztikus formába öntése a manifesztáció mozzanatának egy titkos és szent csodája volt, amelyet mérhetetlen tisztelet övezett az akkor emberi közösség körében. Ahhoz, hogy ez az ősmatéria formát öltsön, a Papnők különleges mantrákat énekeltek és táncot jártak a kehely körül, mialatt a közeli Nap Templomban folyamatosan érkeztek a csillagkódok, Égi üzenetek és információk az aranytálba a Nap Kapuján keresztül. Ezután a Papnők a Titicaca-tóba öntötték a megszülető sűrű folyadékot, melynek nyomán elindulhatott az új életformák kialakulása.

Amikor megérkeztek a spanyol hódítok, sajnos nagyrészt elpusztították ezeket a kultúrákat és azok szokásait, s így az egykori fényességes Templomok erejéről csak azok romjai mesélhetnek ma már. Ugyanakkor, az éterikus szinten, a látható világ feletti szférában, energetikailag továbbra is folynak ezek a rituálék. Talán az ott élő bennszülött emberek is csendben őrzik és folytatják egykori szertartásaikat?

Ahogy fentebb már említettük, az ősi időkben volt egy víz alatti, a Titicaca-tó fenekén álló harmadik Templom is. E Templom oltárának talapzata egy elképesztően nagy kristálykoponya volt, ami valószínűleg kapcsolatban állt az eredeti 13 kristálykoponyával. A feljegyzések szerint, ha ez a 13 kristálykoponya valaha előkerülne, és egymással összekapcsolódva működésbe léphetne, akkor a galaktikus Akasha Krónikák üzeneteinek áradata zúdulna a világunkba, és egyre inkább visszakaphatnánk multidimenzionális tudatosságunk kulcsait. A Víz Alatti Templom egy Csillag Templom volt, aminek az volt a szerepe, hogy elsősorban a Plejádokról és a Szíriuszról fogadja a csillag információkat.

Ondine közvetítéséből tudható, hogy mindegyik generációban általában csak egyetlen gyermek született, akiből az a Sámán válhatott, aki képes volt a Csillag Templom kristálykoponyájának üzeneteit meghallani és értelmezni. De voltak olyan korok is, amikor elnémultak itt a csillagok hangjai, mert senki nem volt, aki olvasni tudta volna a kristálykoponya kódjait, főleg a spanyolok érkezését követően. Az általunk ismert jó néhány Maja és Inka prófécia azokból a csillagkódokból származik, amelyek ezen a hatalmas kristálykoponyán keresztül érkeztek. Eredetileg innen indult a Maya kultúra, majd aztán jutott el a Yucatán-félszigetre és más helyekre is.

Az Inka, az Azték és a Maya kultúrák uralkodásának egy bizonyos pontján Ondine átadta a Tó Asszonya szerepét Yarmella Thétis Mú-nak. Gaia szakrál-csakrájának gondozását átvéve Yarmella is hasonló rituálékat folytatott. Azonban megtudtuk azt is, hogy az 1987. augusztus 16-17-ei Harmonikus Konvergencia idején Ondine visszatért a Titicaca-tóhoz a Deneb Adige-i csillagotthonából, ami a Hattyú csillagkép (latin: Cygnus) Alfa csillaga. Azóta Yarmella és Ondine együtt szolgálnak, azaz a Tónak két Asszonya van. Egy gyönyörű, szeretetteljes és együttesen teremtő kapcsolódásban dolgoznak közösen, fenntartva a Nap és a Hold Templomok, valamint a még mindig rejtett víz alatti harmadik oltár energiamezejét. Együtt folytatják az energetikai rituálékat, melyek a bejövő csillagkódok fogadásához szükségesek.

A Gaia szakrál-csakrájával folytatott munka arról szól, hogy segítsen megújítani az emberiség tudatosságát. A tevékenység célja, hogy vezesse a felébredés folyamatát, illetve segítse az élet megújulását – mind az emberiségben, mind pedig az összes többi faj tekintetében –, és hogy különösen az életben maradáshoz nyújtson támogatást a jelenleg nem éppen az Életet szolgáló körülmények között. Tehát az elsődleges minták az élet megújulásához és a Föld különböző területeinek túlélési programjaihoz itt, a Titicaca-tó éterikus Templomaiban kapnak formát és innen áradhatnak szét.

A 2018. március 24-ei közös munkánk alkalmával a magyar csoport azt a feladatot kapta, hogy az egyik Új Életmagot Gaia legbelső magjából beültesse ebbe a szakrál-csakrába. A csoport mindenekelőtt engedélyt kért belépni a Titicaca-tó energiaörvényébe, majd az első feladatuk az volt, hogy próbálják megtisztítani a területet az alacsony rezgésű energiáktól. Nagyon sok sötét asztrális energia veszi körbe a területet, mivel a világszerte elkövetett nemi erőszakok asztrális energiái ide gyűlnek össze, mintegy ellenpólusaként a kozmikus szintű tantrikus egyesülés által generált fenséges Fénynek. Az ezeken a déli területeken működő számos drogkartell tevékenysége sajnos szintén növeli a sötét energiák jelenlétét. Ráadásul 2012-ben a Titicaca-tó vizének szennyezettsége egy nagyon veszélyes szintet ért el, ami az új életciklus fogantatását is fenyegeti – szimbolikusan és ténylegesen is. Ezen negatív erők némelyike a sötétebb Atlantiszi energiák maradványai is lehetnek.

Az új Életmagnak a Titicaca-tónál történő lehorgonyzása során az utolsó lépéseként a magyar csoport ismét a már korábban említett ún. „Megváltás Kulcs Elhelyezésének Szertartását” hajtotta végre. Ehhez szükség volt a szent női és férfi energia invokációjára Sophia-n, mint Papnőn, illetve Melchizedek-en, mint Papon keresztül, hogy az ősi tantrikus rituálé újra teljesen életre kelhessen Gaia szakrál-csakrájában. Ezután Angyalok érkeztek Metatron vezetésével, hogy megáldják és összehangolják a folyamatot az Isteni Tervvel és az Isteni Akarattal. Ezt követően lépett be a Krisztusi energia, mely a Kegyelem és a Megváltás adományát hozta el.

Az Életmag szakrál-csakrába történő lehorgonyzásának márciusi időpontja óta további két Életmag is elültetésre került: Gaia szív-csakrájába 2018. május 12-én, és Gaia szolár-csakrájába 2018. június 16-án. Kísérd figyelemmel a következő bejegyzéseket is, amelyek az új Életmagok lehorgonyzását fogják ismertetni a Földbolygó eme csakraörvényeibe!

Áldás,

Dr. Czeizel Beatrix. Greskó Anikó és Leslie Shankman

(Angol eredetiből fordította Beke Gábor)

Kép: Irinama, köszönet a művésznek!

P.s. Kérünk mindenkit, hogy ezt cikket és minden Blog bejegyzést csakis teljes egészében, minden módosítás nélkül, tisztelve annak egységét és integritását osszátok meg, a forrás mindenkori megjelölésével. Köszönettel!

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out /  Change )

Google photo

You are commenting using your Google account. Log Out /  Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out /  Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out /  Change )

Connecting to %s

Blog at WordPress.com.

Up ↑

Create your website at WordPress.com
Get started
%d bloggers like this: